Az alaptémám megvan... Ahogy nem gondoltam, a járványból kaptam én is valamennyit, van egy kis betegségem, ami inkább idegesít, mint, hogy az élettani hatásait kifejti...
Volt egy vizsgám május 20-án, mint ahogy még pár embernek az OKJ-s oktatáson belül és volt pár dolog, ami kicsit kirángatott a 7köznapok jó hangulatú "múlásából"/"teléséből", az "európainak" nevezett félreérthető típusú, önéletrajzírás, a bent lévő tanár is a hagyományosra gondolt, mert az iskolában is 2 típusról volt szó: az amerikairól és a hagyományosról. Kiderült utólag, hogy ők a Europass-ra gondoltak, ami európai stílusú. És a teszten lehetett még elcsúszni, aminél volt egy kérdés és több jó válasz is lehetett, de hangsúlyozta a feladat, hogy olyan nincs, hogy mind jó és részpont sincs...
Félreértések akadtak a 7vége felé bőven, eljutottam oda, hogy senki nem érti, amit mondok, nem-nem a verbális kommunikációm miatt, hanem, mert nem értik mire mondom, mivel kapcsolatban, nem értik az összefüggéseket és mint kiderült a mondatot értették csak a mondanivalóját nem, mintha kínaiul beszélnék szerintük...
Megbeszéltük csütörtökre, hogy este kimegyünk a vizsga után részegedni... Erre mindenki eltűnt vizsga után, míg én a tanáriban beszéltem az egyik tanárral mit kellett volna írni a kérdésekre, hogy tudjam kb. hányadán állok. Kerestem őket, sehol senki... Jól van, gondoltam egyet, elnézek kajcsizni, de a vizsga utáni hangulatomban, már kisebb gyomorgörccsel és étvágytalanságomnak hála, félúton betértem a Cukiba egy fagyira. A végénél járva hívtak fel, hogy menjek az Iparba...
Az Iparban volt mindenki -éppen ellenkezőleg ahogy megbeszéltük- én ácsorogtam egy darabig, és elszívtam pár cigit, meg az egyik havernak megittam a sörét, mert neki nem kellett. Közben nem tetszésüket fejezték ki, hogy nyúzott képem van, amit én nem értettem (azt, hogy nem értenek meg), igaz megtörtént, de még mindig a vizsga hatása alatt álltam... Ez nem olyan dolog, ami egyből elmúlik (Ha kapok egy pofont nem állok neki vigyorogni utána, mintha semmi se történt volna). Ez így kicsit alapozta a hangulatot, hogy nem lehetek szomorú, se ideges a vizsga miatt, ez még több feszültséggel járt...
A vizsga utáni időszak úgy telt, hogy az aggodalmam, lassan minimalizálódott, ahogy megnyugtatott néhány hozzám közel állónak vélt ember arról, hogy nyugodjak meg, mert biztos sikerült és az, hogy folyamatosan mindig volt valaki a környezetemben, akivel közben tudtam beszélgetni, más témákról. Meglátogattuk a Pista szobrot is, egy-két Bacardi Breezer társaságában, de kiderült, nem tudjuk kibontani, mert nem csatos, a kupak alatti üveg perem miatt nem mertem "patkázni", a másik módszer is ezért nem jött be a fogaimat meg féltettem, így hát elmentem bontóért, amíg egy gyerek nem jött aki foggal kibontotta. Visszafele már gondoltam mikor megláttam, hogy a bontó fölösleges volt. Részemről a beszéd elmaradt... Egyik emberben meg változást fedeztem fel, jó irányban, ami lenyűgözött a régi valójához képest, ami nem annyira tetszett... Kiderült pár dolog a múltról, amit mindenki tudott csak én nem tudtam, az, hogy volt egy csaj aki akart tőlem valamit, csak pont abban az időszakban nem is találkoztunk és mindenki azt hitte, hogy tudom O.o
Közben kiderült számomra, hogy beteg is vagyok utólag belegondolva ezért is lehet az étvágytalanságom is és, hogy nyúzott voltam.
Este a többiek elmentek az egyik haverhoz berúgni én, meg nem mentem több okból kifolyólag is pl.: a postás csajokat nem akartam egyedül hagyni, mert ők nem mentek; nem éreztem úgy, hogy megérdemlem, hogy velük együtt részegedjek...
Az egyik csaj elkérte MeSI-t (laptop, neve a márkából) filmnézés céljából.
Elmentünk 2en a Pálmába még a többiek oda át voltak. Összekuporgattuk amink volt, és ittunk vodkát ketten egy pohárból 2 szívószállal, mély hangulat közepette... Rövid idő után visszatértünk...
MeSI-t visszakaptam és elkezdtem beszélgetni a csajjal, amíg vissza nem jöttek a többiek, mellesleg elég durván néztek ki...
Kis konfrontálódás, utána fürcsi és alcsi, én is elég fáradt voltam már, pörgös egy nap volt mindennel fűszerezve...
Péntek, úgy gondolom hamarabb is jöhettem volna haza, csak hiányzik a koli társasága, közössége... Utazóba pakolás közben kiderült, hogy teljesen fölöslegesen vettem 2 doboz cigit, mert ott lapult az alján, de mikor átdúrtam egyet se találtam... :/
Találkoztam egy ismerőssel, aki 2 érettségi közt van (értsd: írásbeli-szóbeli), azt hitte már otthon vagyunk, de nem... Beszélgettünk és hülyültünk. Aztán átmentünk a suliba, a tanárommal beszéltem, aki le se szarja az eredményeinket, csak annyit mondott, majd kijavítja jún. 1-re... Meg a külföldi útról nem tud semmit se, fölöslegesen pazarolja az időmet, mert a jogsit, ha elkezdem 1 hónap kihagyással, nem tudok levizsgázni... Ha tájékozott lenne akkor, betudnám ütemezni az időmet, így meg minden csak a levegőben lóg, mert nincs mihez képest elhelyezgetni...
Hazaúton állva a debreceni buszon, merengtem, hogy mit mikor hogy csináljak, vagy mi merre van, ami nem annyira szerencsés állva kapaszkodás közben és egy tébolyult sofőr mellett... Gyulán a másik buszos meg betuszkolt minket a buszra mert durván telt ház volt. Csabán a pirosba behajtott és csőfékkel állt meg a vonal után egy picivel, az emberek meg mint a dominó én meg a busz első negyedén lehettem két kézzel csomagtartó megmarkol (nem volt kapaszkodó csaj a fej fölötti poggyásztartó) kisebb deréktáji kimozdulással megtartottam a tömeget, szerencsémre nem lett semmi baja az általában érzékeny derekamnak. -Azért itt is merengtem egy kicsit, de még az elején...(Gyulán) Útközben szinte csak felszállónk volt Csabától kezdve kezdett hely lenni addigra a pólómba és a pulcsimba, amit nem tudtam se levenni, se lerakni valahova erősen leizzadtam.
A kedvem egészen tegnap estig elég lehangolt volt, továbbá egy félreértés miatt is, amiben nem én voltam a hibás, de nagyon nem esett jól, betegen, fáradtan, jobban megviselt mint általában szokott... Ezután még a zeneválasztásom is pont olyan dolgokra esett, amik nem éppen az erősödést támogatták. Ami még úgy ahogy jó volt az az Anastacia - Sick & Tired volt... A nemzeti dalok és a tegnapi Terminátor 1 majdnem megrígatott...
Tegnap vettem magamon erőt és elmentem haverhoz, akivel beszélgettünk egy-két dologról, aztán elkellet mennie és utána mentem apához, mert az anyuci este elment táncolni...
Faterral beszéltünk a munkáról, hogy kb. mikor állok munkába, meg a jogsit mikor kezdem, csak annyit tudtam neki is mondani amennyi kiderült a suliban az ofőtől.
Ma már lelkileg jobban vok... De a betegség még mindig gyötör...
Jövőhéten kedden megyek a koliba, mert szerdán 16-ra kell mennem a Tescoba melózni...
Ja, volt még egy öblítős, dolog is, egy csajnak, egy általa nem kedvelt ember jutott eszébe az illatáról. A sztori annyi, hogy az én mosásomból kimaradt a pulcsi és anyám a sajátjaival mosta a másik öblítővel, a rózsa illatúval, most erre figyeltünk...
Lehet a rosszullétem azért is, mert pénteken elmentem a biciklimmel próbakörre, mert meg lett javítva és közben a szél az egyik ház előtt rám fújta az összes permetszert, amiből lehet le is nyeltem...