Tegnap voltam életem első Biblioterápiáján a Justh Zsigmond könyvtárban. Ki akartam próbálni magam új helyzetben és közösségekben is, keresem a nyitott embereket és ez pont arról szólt, hogy milyen különbözőek is az emberek szempontjai és nézőpontja. És ez a diverzitás és differenciáltság, képes konfliktus nélkül is megérteni a másikat, ehhez kell egyfajta nyitottság és a másik szempontját megérteni, még ha egyet nem is értünk vele. Ezért szép a magyar nyelv, mert így lehet csavarni a szavakat ragozva és más értelmet nyer a mondat.

(Az aki más véleményt nem tud befogadni - a sajátján kívül -, ne is olvassa tovább a saját vérnyomása érdekében...)

...in medias res (Na de csapjunk is a lecsóba) Az elején lefutottuk a kötelező köröket, a szabályok, ami különben egy szabály csak kicsit komplexebb. A szabály pedig, hogy nem vágunk a másik szavába, nem vitázunk, de lehet más véleményünk és ezt meg is beszélhetjük kulturáltan. Semmire se kötelező válaszolni. - Ez akár lehetne egyetemes szabály is ebben a mai világban...

Nyitó kérdés: Mi rossz történt az elmúlt időszakban, illetve a milyen pozitív dolog történt veled?

Első kör kapott mindenki egy képet lefordítva, nem mi választjuk a képet, a kép választ minket... (fogadd el - légy nyitott), a képnek nevet/címet kell adni, itt az asszociáció és az életre/életünkre való kivetítés fontos. Ebből válik ki, hogy kik is vagyunk és hogyan látjuk a dolgokat. - Más emberek is adhatnak címet a képednek- Elmondhatod, hogy jutottál el erre a asszociációra és ez az életedben milyen szerepet játszik vagy nem játszik... Lehet te azért nem tudod a problémádat megoldani, mert nem állsz elég messze tőle, hogy egészében lásd és felismerhesd mi a megoldása. Mint egy mondás: Mindenki tud gyereket nevelni, amíg meg nem születik a sajátja :D

Második körben mindenki kapott az elején egy sor kérdést is... A kérdésből 2 van kiosztva, hogy minimum két ember tudjon véleményt fogalmazni magában róla... Ebből érdekes bárbeszédek és eszmefuttatások szület(het)nek...

Harmadik kör egy novella felolvasása. Ezen novella lesz kielemezve, hogy milyen érzést vált ki a résztvevőkből és hogy mennyire tud azonosulni vele illetve nem - mennyire ért vele egyet...

Eddig a keret felépítése megvolt, ez egy foglalkozás felépítése. Most pedig jöjjön a gondolatfuttatás a tegnapi nap témájának eszmei továbbgondolásáról, a teljesség igénye nélkül:

A téma: Egyenlőség

A tegnapi témák közt érdekes volt, a bizonyos embercsoportok izolációja, ahova nem jutott el a "fejlődés". Érdekelne, h tudtak fenn maradni ilyen csoportok? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Amerika, hogy lett gyarmatosítva... És szerintem ahhoz, hogy teljes legyen az életük nem kell ez a technikai fejlettség. Olyan hülyén hangzik mikor azért sajnálják az afrikaiakat, mert nincs xBox-uk O.o Na mert aztán attól jobb lenne nekik xD De most tényleg, ha van élelmük és családjuk és ha a "fejlődő" országok nem avatkoznak be a gyógyszereikkel... ha van kellő növényismeretük még teljesen megélhetik az életüket teljesként. A "fejlődő" országokban sem, attól boldog általában az ember, hogy van iPhone-ja. De ha már igen akkor elvileg az már mentálhigiéniás probléma...

Bár, ha figyelembe vesszük Maslow piramisát, akkor minél feljebb van az ember, annál nagyobb szükségleteket akar kielégíteni. De ez sem jellemző, vannak emberek akik beérik azzal amijük van, hogy ez puszta beletörődés, vagy elfogadás, netán valós, hogy tényleg elérte a célját és nem kell több neki...

A fogyasztói társadalomra jellemző, mindig az új és a jobb hajszolása, de vannak emberek akiket ez nem hozott lázba, de akiket lázba hozott azokat se egyenlő mértékben... ez a diverzitás, amire az egyenlőség nem lenne elég... mint régen, volt aki egyből megette a csokit, volt aki csak evett belőle, volt aki eltette későbbre. Aki elsőnek megette az ácsingózott azoknál, akik nem...

Ez lehet önzőség és mohóság is, mohóság mert mindet akarja, önzőség, mert magának akarja és nem gondol arra, h annyit kapott mint a többi és magának akarja a többit is...

Szerintem ezért se működne, ha egyenlő javakkal indulnánk... Csak, ha mindenki ugyan úgy nézne ki, mindenki ugyan azt adná és kapná. De akkor ez az egyenlőség már unalmas... Gépies és monoton lenne...

És akkor még a reinkarnációról és a karmáról szót se ejtettünk... :)

Eredeti kontextusban egy lakatlan szigeten lennének emberek (Péntek nem tudni, hogy ott van-e), akinek mindent össze kéne "hozniuk"... Itt az egyenlőség megteremtéséhez van aki, egy vezetőt jelölne ki, aki arra ügyel, hogy senki se élősködjön a másikon... és eljutottunk lassan a kommunizmushoz :D Ha van vezető nincs egyenlőség. A mai világban, meg csak azt tekintik munkának, ha valaki vért izzad és megszakad miközben olyan dolgot csinál, ami minimum sérvet okoz rövidtávon... Mint a töri tanárom is megfogalmazta anno: A demokráciában mindenki egyenlő... - hatásszünet - ... de vannak még egyenlőbbek :) Kicsit olyan Hofis humor, de konkrétan szinte újraépítettük a már ismert világot. Az elején meg nem értettük, hogy miben egyenlő?!

Összefoglalásul álljon itt: Érdekes volt egy ilyen foglalkozáson és közösségben részt venni és valamelyest megtaláltam azt a közeget ahol szívesen mozgok...