A tavalyi év sok próbával, nehézséggel és szebb dolgokkal telt el, többek közt kijuthattam Erdélybe...

Erdély számomra olyan, mint ha otthon lennék, ez az érzés töltött el a kint töltött időm alatt. De azért teljesen más, mint egy mesevilág a tündérek földje, teljesen magával ragad a természet, az emberek közvetlensége és  határtalan vendégszeretetük.

Valamilyen gondolatnál vezérelve, turista szokás szerint az ember szeret hazahozni egy-két emléket, mely jellegzetes a tájra, helyre... Nos az emléktárgyak mellett utazott velünk pár toboz is a hargitai fenyvesekből. Közönséges lucfenyő toboz, de ahonnan hoztuk az nem, így számunkra többet jelent...

Sajnos a szakirodalom, ami fellelhető a neten nem terjed ki túlzottan, arra hogy hogyan is kell magról fenyőt nevelni. Sok olvasás után, nagy nehezen találtam ezt az oldalt, ahol Bonsai neveléssel foglalkozik gazdája, az ő módszerét alapul véve nekiláttam.

Vizsgáljuk meg a tobozokat, csak az egészséges jó, ami még nem nyílt ki, csak egy "cső", az alján, szóval amelyik oldalon a fához volt nőve ott ne legyen fapor, lyukas se legyen, sőt jobb, ha van egy ki ágacska is rajta így biztosabbra mehetünk. Végy egy fém tálcát (tél idején) és tedd rá a fűtőtestre (konvektor vagy radiátor, kályhánál tűzveszélyes ezért csak a közelébe tedd), a meleg hatására kinyílik. Fejjel lefele, ütögetve az alját kiszóródnak a szárnyas fekete magvak ezeket is megvizsgáljuk, csak a szép egészséges kell nekünk és persze a nagyobbak. Ha véletlen valami kis fehér jószág kerül elő belőle, akkor azt a rossz magokkal és tobozzal minél hamarabb a tűzre kell dobni, különben az egészségeseknek is búcsút mondhatsz...

Ha megvagy kell egy műanyag tál, amit tőzeg és perlit 1:1-es keverékével tölts fel, a perem alatt 2-5 cm-re legyen (Tetejére tehetsz homokot, hogy lásd a fekete magokat). Húzz kis szántásokat az ujjaddal, vagy ha van, akkor gyurmakést is használhatsz. Utána 3-4 cm-re rakd a magokat, temesd el és borítsd be 1-2 cm vastagon homokkal, majd tégy rá egy áttetsző burát vagy folpackból készíthetsz fogpiszkáló vagy hurkapálca segítségével egy sátrat, segít a párásításban és a jobb víz visszatartásban. Ne felejtsd el belocsolni bőségesen a vetést, de úgy, hogy ne csicsogjon és álljon rajta, csak, hogy tapintásra nedves legyen a homok. A perlit segít a vízgazdálkodásban és utánozza a kavicsokat, nem engedi a földnek, hogy összeálljon. Ezzel könnyebb lesz a szét palántázás. Amíg nem keltek ki, addig kivittem őket a folyosóra (hidegebb), majd egy héttel később be a szobába. Azoknál a magoknál, amiket a föld alá temetünk, nem fényre csíráznak, amíg ki nem bújnak, még fény sem szükséges nekik. A fenyőknek nálunk kb. egy hét kellett a kibújáshoz a szobában...

[gallery type="square" ids="5762754,5762755,5762756"]

Állítólag a fenyő az első évben nem fagyálló. És mivel lassan nő, így akár 5 év is lehet mire a karácsonyfa méretet eléri (~150-180 cm), addig is szép szobafenyőnek és nem mellékesen jó illatot áraszt (persze, aki szereti a fenyő friss illatát).

A fenyőnek nincs főgyökere, csak mellékgyökérzete van, mely hálósan szétterül  a föld felsőbb rétegeiben.

Egyenlőre én is itt tartok, így csak később tudok írni az átültetésről, de addig is a Bonsai-os oldalon találtok infókat...